„Gimnazista korom óta rajongok a színházért, a pályaválasztás küszöbén mégis a divattervezés fordult meg elsőként a fejemben. Mivel a világot jelentő deszkáktól sem szerettem volna túl messzire kerülni, ezért végül a jelmeztervezésre esett a választásom. Ilyen szakot azonban akkor sehol sem indítottak, így kerültem Székesfehérvárról Veszprémbe, az egyetem színháztudományi tanszékére. Színháztörténetet hallgattam és a fantasztikus légkör még inkább megerősített a döntésem helyességében. A sok-sok érdekes és értékes barátságról, amely ott köttetett, már nem is beszélve.
Ekkortájt kezdtem Budapestre járni és azonnal beszippantott a független színházak légköre. Ahogy egyre jobban megismertem a mindennapjaikat, rájöttem milyen nehéz is az életük. Abban biztos voltam, hogy valami újszerű kulturális kezdeményezéssel szeretnék majd foglalkozni, ezért ebbe az irányba is képezni kezdtem magamat. Kitanultam az uniós pályázatírást, majd kulturálismenedzseri és civilreferensi végzettséget is szereztem. Mindnek hasznát látom a mai napig, eleinte kisebb társulatok számára készítettem jelmezeket, majd pályázatokon szereztem nekik pénzeket.
A színházak és a kulturális intézmények esetében borzasztóan fontos a háttérmunka, amely a külvilág számára persze láthatatlan. Ennek felismeréséből született a FÜGE, vagyis a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület. Ez egy alulról jövő civil kezdeményezés volt, pont ahogy én is képzeltem. Mérföldkőnek bizonyult az intézményi háttér megteremtése, amely annyire bejött, hogy egyre több és több művész, előadó és csapat keresett meg bennünket. Ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy kell egy hely! Ez pedig a Jurányi lett, éppen tíz évvel ezelőtt.
Eredetileg maximum kétezer négyzetméterben gondolkodtunk, ahol kényelmesen elfért volna az akkori tíz társulatunk. A Jurányi utcai üres iskolaépület ennek a háromszorosa, amitől elsőre picit meg is ijedtünk, az élet azonban igazolta a döntésünket. Mindenki hozott magával valakit, és pillanatok alatt tele lett a ház. Az egykori tornateremből fantasztikus színházterem lett, a tantermekből pedig alkotói műhelyek, próbatermek. Az elmúlt tíz év alatt több mint hatvan kortárs drámát vittünk színre.
Hiszek az együttműködésben, a közös alkotás varázsában. A Jurányi elmúlt tíz éve, amely abszolút sikerként könyvelhető el, is a csapat érdeme. Hozzánk ma már várólistáról lehet csak bekerülni, ami egyértelműen igazolja, lenne még igény hasonló inkubátorházakra. Akár itt a környéken is, hiszen a Margit-negyed ideális a kulturális funkció betöltésére. Nem véletlenül választottuk mi is a Jurányi utcát, még ha óriási kihívásnak tűnt is elsőre.”
Rozgonyi-Kulcsár Viktória
Jurányi ház alapító, igazgató.
1027 Jurányi utca 1.