A Margit-negyed területén születtem, és ebben a városrészben laktam egész eddigi életemben – mondta Tas Krisztián, a II. Kerületi Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója. – Gyermekkori emlékeimben él még a nyüzsgő Margit körút képe, ahol patinás és modern üzletek, éttermek, presszók és szolgáltatások egyaránt megtalálhatók voltak, és ahol ezek a helyszínek nem- csak a mindennapi bevásárlásoknak, hanem az itt élők találkozásának is teret adtak.
Később, ahogy megismertem szűkebb pátriám helytörténetét, engem is megérintett, hogy több ezer év lenyomatát őrzik az utcák, a házak, a föld mélye. A ház helyén, ahol születtem, az elmúlt évszázadokban állt már háromoltáros templom, derviskolostor, főúri nyári lak, de tébolyda is, mielőtt a századfordulón felépült volna rá a mai polgári bérház, földszintjén élettel teli kávéházzal, melyben a kor irodalmának, művészvilágának ismert alakjai rendszere- sen megfordultak. Kevesen tudják, hogy a középkorból fennmaradt egy (mára részben beomlott, betemetett) titkos alagút is, amely ezt a Felhévíz és Országút határán fekvő területet közvetlenül a budai Várral kötötte össze.
Az elmúlt három évtized során többtényezős folyamat vezetett a korábban élettel teli városrész hanyatlásához: az átalakuló vásárlási szokások, a pesti és budai nagykörút közlekedési csomópontjain megépült bevásárlóközpontok megjelenése, az időközben szükségessé vált forgalomtechnikai változások, a parkolási nehézségek, a villamosmegállók közti nagyobb távolság egyaránt közrejátszott a korábban virágzó üzletek elnéptelenedésében.
Jelenleg a Margit-negyed területén 107 bérbe adható, üres önkormányzati helyiség várja bérlőit, összesen 8700 m2 alapterülettel. A helyiségek csaknem felét 22 üzlet, 18 műhely, és 10 iroda teszi ki, a többi pedig elsősorban raktározásra alkalmas helyiség, melyek közül 9 utcai, a többi társasházak belső lépcsőházaiból, udvaraiból közelíthető meg.
Az üres helyiségek a társasházi és üzemeltetési költségek formájában felmerülő rendszeres kiadások, elmaradó bérletidíj-bevételek miatt a tulajdonosoknak, így az ön- kormányzatnak is folyamatos költséggel járnak, emellett az elhagyott kirakatok, bezárt portálok városképileg is csökkentik a környék vonzerejét.
Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy történelmi örökségünket gyarapítva újra benépesíthessük, élő közösségnek teret adó városi szövetté formáljuk tágabb otthonunkat, és bízom benne, hogy akit megszólít ez a patinás környék, az nemcsak üzletének, vállalkozásának talál helyet, de részévé válik e városrész történetének is.
A múlt ezernyi láthatatlan szállal köt ide bennünket, meghatározza identitásunkat, és inspirációt, belső elkö- teleződést ad ahhoz, hogy újra közösséggé formáljuk a Margit-negyedet, hogy a jövő régészeinek majd mi is izgalmas történeteket rejtő emlékeket hagyhassunk örökül, amikorra a saját korunk is egy újabb réteg lesz az itt élt emberek gazdag történelmében.
Dr. Tas Krisztián a Margit-negyed Döntéselőkészítő és Tanácsadó Testület tagja.
A teljes cikk a Budai Polgár 07-ik lapszámában olvasható.